"Nem a születésszabályozás drasztikus visszafogása a megoldás, hanem a szülők hatékony számonkérése" - közölte kérdésre válaszolva. A Szerencsi Többcélú Kistérségű Társulás tizennyolc településének polgármestere által aláírt, és múlt hétfőn az Országgyűlés elnökének eljuttatott dokumentumban azt kezdeményezte ugyanis, hogy a családi pótlék legfeljebb három gyermekig járjon, a többi, megszületendő gyermek esetén adójóváírást, adókedvezményt kaphassanak.

Szerintük ugyanis a jelenlegi rossz családtámogatási rendszer "felgyorsítja és egyre gerjeszti az alacsonyan szocializálódott tömegek népességnövekedését, amely megélhetési formává fejlesztette a gyermekszülést". A szociális miniszter hozzátette: olyan megoldást kell találni, amely a valós problémák megoldására nyújt lehetőséget.

Szűcs Erika azt mondta: szükséges, hogy a családok számára kiszámítható, stabil, biztos gyermeknevelési támogatás legyen, de sok családban, és sokszor nem a leghátrányosabb helyzetben lévőknél, a szülői felelősségek teljesítését jobban számon kellene kérni, így többek között az étkeztetést, a higiéniát. Példaként említette: jelenleg a pénzbüntetés lehet egy kényszerítő eszköz arra, hogy a gyermekek iskolába járjanak, de  ez nem működő eszköz. 

A szakminiszter szerint egy komplex, feltételhez között támogatási rendszerre van szükség, és azok teljesülését folyamatosan ellenőrizni kell. Megjegyezte, a probléma nem a szociális háttéren múlik, ez nem pénz kérdése, de óriási hibának tartja, hogy a társadalom egy része a segélyezés átalakítását roma problémaként állítja be. Közölte, a rendszer átalakítására már van javaslata, de részleteiről nem kívánt nyilatkozni.

Azzal kapcsolatban, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei monoki önkormányzat úgy döntött, hogy a segélyek kifizetését közmunka elvégzéséhez kötik, és ehhez a kezdeményezéshez már több, más megyei települések is csatlakoztak, kijelentette: nem a segélyezési rendszer kapuit kell bezárni, hanem utat kell nyitni  a munkához. Hozzáfűzte, a közmunka azonban nem jelenthet megoldást a problémákra. A szakminiszter, aki Miskolcon alpolgármester volt, személyes tapasztalatai alapján úgy véli, a legális munkaalkalmak felkínálása az alapvető feladatuk, de ehhez megfelelő hátteret kell biztosítani.

Megjegyezte, mivel a hátrányos helyzetű és munkanélküli emberek képzettsége alacsony, a képzésre, oktatásra nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Így a már kidolgozás alatt álló, és várhatóan ősszel törvényerőre emelkedő miniszteri és kormányrendelet munkaviszony melletti képzésre is kötelezné az alkalmazottakat.